Kávé és éghajlat
2019 jan 23 By Barista Center 0 comment

Az igazán jó kávé termesztéséhez alapvetőek a megfelelő éghajlati feltételek. Mivel a kávé növény Etiópiából ered, így évezredeken keresztül a trópusi éghajlathoz szokott hozzá. Ez jobban érthetővé teszi a fa életciklusának megértését. A trópusokon az esős évszakban néha olyan heves esőzések vannak, hogy a növények szinte fulladoznak a vízben. Hogy a faj túlélje ezt a helyzetet, ekkor inkább virágoznak, mint új leveleket hozzanak. Amikor a virágok beporzódtak, a növény termést terem, ami viszont, ha úgy tetszik inkább magot vagy kávébabot ad. A kávénövénynek fontos a megfelelő napfény és víz mennyisége az egészséges cseresznye kifejlődéséhez.     A megfelelő hőmérséklet is fontos az ízletes kávé termesztéséhez. Ez azért van, mert a kávé babok akkor lesznek a legízletesebbek, ha hosszú ideig fejlődhetnek. Ezt nevezik érési időnek, s minél hosszabb az érési idő, annál jobb szerkezetű és annál ízletesebb lesz a végeredmény. Ha az éghajlat túl meleg, s a kávé növények túl sok napot kapnak, akkor túl hamar megérnek a kávé cseresznyék. Ebben az esetben a termés felpuffadt és édes lesz, íze kevésbé lesz savanykás, rosszabb állagú lesz, gengébb illattal. Ha túl hideg a klíma, akkor a cseresznyék nem fejlődnek nagyra. Vegyük példaként a hűvösebb norvég klímát, ahol a hosszabb érési idő biztosított, s innét kerül ki a világ legjobb alma és eper termése, míg Belgiumban az üvegházakban termesztetteké nem olyan zamatos, bár nagyok és kinézetre szépek. A Robusta fák jelentősen melegebb éghajlaton fejlődnek, mint az Arabica fák. Ezért a Robusta fát 100 és 1000 méter közötti tengerszint feletti magasságon termesztik. Az Arabica az 1000 és 2500 méter közötti magasságon fejlődik a legjobban, ahol az átlaghőmérséklet 21  körül van, de nagy a napi hőingás, az éjszakai és a nappali hőmérséklet közötti különbség. Ez egy érdekesebb, zamatosabb, savanyúbb, kiegyenlített ízvilágú kávét eredményez. Ezért sokan állítják, hogy a magasabb tengerszint feletti területeken terem a legjobb kávé. De ez nem minden esetben fő érv, a legfontosabb tényező az éghajlati feltételek. Habár 2000 méter magasan mindenképpen hűvösebb a klíma, mint 1000 méteren, mégis a földrajzi elhelyezkedés a döntő. Ausztráliában például fantasztikus kávé terem 300 méteres magasságon. Ez azért van, mivel az ültetvények olyan déli földrajzi szélességen vannak, hogy ott 1000 méteren már nem tudnának kávét termeszteni, a fagykárok miatt. Kolumbiában a legjobb kávék gyakran 1600 méter feletti területekről származnak, mivel az ország közelebb van az Egyenlítőhöz, s meglehetősen melegebb az éghajlata.

A meleg területeken a hőmérséklet szabályozására, árnyékoláshoz külön fákat ültetnek. Sok fajta fa megfelel erre a célra, de az ügyes farmerek olyan fákat ültetnek, amelyek nagy árnyékot adnak, ugyanakkor a gyökérzetük nem zavarja a kávécserjék gyökerét. Mivel a kávéfáknak sok nitrogénre van szükségük a kávécseresznye kifejlődéséhez, egyes farmerek olyan fákat ültetnek, amelyek egyben megkötik a talaj nitrogén tartalmát. Bár az árnyékolást szolgáló fák ültetése nem feltétlenül vezet jobb kávéhoz. Vannak más tényezők is, amelyek problémát okoznak a forró éghajlaton való termesztésnél, például a kávéfúró bogár, ami átrágja a fán a kávébabot. A levelek és a termés gombafertőzése egy másik nagy probléma, ami tönkreteszi a kávét. A gombák spórái nagyon gyorsan terjednek a párás klímán, különösen mikor túl sok a csapadék. A kávéfúró bogarak és a gombás fertőzések kisebb problémát jelentenek a hűvösebb éghajlatú területeken, de általános szabályként a magasabb tengerszint feletti területekről származó kávék jobbak az alacsonyabb magasságokon termesztetteknél.  Sajnos a globális felmelegedés is egyre több gondot okoz a hagyományos kávétermesztő térségekben, ami kihatással van a kávé minőségére. Ugyanakkor ez a tény az új kávétermesztő országoknak lehetőséget nyújt, hogy minőségi kávétermelőkké biztosítsák be magukat. Izgalmas lesz megnézni, hogy 50 év múlva hol fogják a legjobb kávét termelni.